Valami új, valami más, valami kiwis vagy koalás

Nos igen azok azonnal megszűntek, ahogy letettük a lábunkat kiwiföldére, merthogy így tartottuk praktikusnak, fizetni a felesleges roaming díjak helyett.  Ajánlásra választottuk a SPARK szolgáltatót, és feltöltökártyát vettünk, magunknak és a gyerekeknek is, bár ebben most utólag nem vagyok biztos, hogy jó döntés volt, de passz, akkoris megvan. Szóval mondom mennyi volt:  Integettek a még beltéri reptéri shopban a vodafone-os lényok, kedvesen mosolyogva eloldalaztam mellettük, azzal a kínos szájcsücsöktartással amit utálok magamban, dehát a reflex az reflex, azt mondja a szájam sarka, aranyos vagy, de sajnos tutira nem téged választalak :D Szóval átvergődtünk (nem voltunk kicsit sem fáradtak már) a SPARKOhoz, egy kedves láthatóan muszlim lány mindent elmagyarázott, megmutatta mi a számunk, mit választottunk pontosan, kifizettük, kicserélte a kártyát, és pukk, kész is voltunk.ú Igen ennyi volt. Nem kellett semmilyen "bizonyítsdbehogytevagyte" kártya, nem kellett aláírni semmit...

Nagyon nagy mázli volt a repülőjegyünkkel, mert 4 fő részére, egy irányban 1.5M forintért minden extrával elég nehéz jegyet találni, de szerencsére sikerült, március 13.-i érkezéssel.  Ami fontosabb, az egyik legrövidebb repülőutat fogtuk ki és csak egyetlen átszállásal, ami azért sokmindent megkönnyített így visszanézve az út viszontagságaira. Na így volt 26 óra. És nem késtünk csak egy icipicit. Az egy ekkora út után már semmi. Minden esetre én aki pánikolok a repüléstől, elég jól viseltem tényleg az egészet. Az Air Koreával jöttünk végig, és meg kell mondja, a pilótáik fantasztikusak, jó volt a felszállás, a turbulenciákat jól kezelték, és a leszállások is szuper jók voltak. Aucklandban azért kicsit szeles volt az idő, így rázkódott már a gép a kifutóra érkezéskor, de teljesen jól elviselhető volt még így is.  A reptéren pedig mi száltunk le utolsóként, hogy a sok csomagunnkal és a két gyerek folyamatos koordinálásával ne tartsunk fel másokat, ezért itt is és Koreában is, a...